Van valami varázsa a munkanélküliségnek.

Neeem, nem arra az állapotra gondolok amikor a hiteltörlesztés közelgő fizetési határideje tudtán az ember belemerül a számolásba, a számlák összesítésébe, az ezekkel való sakkozásba és rájön, hogy nem akar a holnappal szembenézni .... 

Szóval inkább arra az állapotra gondolok, amikor az ember belemerül az alkotásba, és egy régen tervezett dologba fejest ugrik -  védekezési mechanizmusával felvértezve igyekszik közel agyhalottként csak azt látni, csak arra gondolni amit éppen megérint, tervez, vág, ragaszt, illeszt... elfelejtve a számlákat, a holnapot, és csak a színeket látni, érezni!

Első lépések: félkész állapot, hiányos, maszatos, fuga nélküli:

Ezennel is köszönöm ismét a lehetőséget  az Ötlet mozaik magazinnak.

"... ott minden lépés nyomtalan,
és minden hajnal színarany.... "  - Kowa

Már régen beleszerettem 5 db antik porcelán ruhaakasztóba és a hozzáillő két darab fánkszerű konzolba :). Mindig is tudtam, hogy, ezekből fog összeállni valamikor az én egyedi fogasom. Hát eljött az ideje.

 Az akasztók és a konzolok eleve festett, díszes darabok, így magától adódott, hogy csak egy egyszerű fa alap fogja majd össze. Két méretre vágott és csiszolt fenyődeszka, ragasztó és pár csavar segítségével állt össze a  központi elem, amivel más, lehet, hogy meg is elégedett volna. Nekem, mint fanatikus mozaikkészítőnek viszont az egyértelmű volt, hogy a teljes falat bevonom, így időtálló, érdekes és nem utolsó sorban is, könnyen tisztítható lesz. A terv  már jó ideje érlelődött a fejemben, de mindig is éreztem, hogy valami még mindig hiányzik,
ahhoz, hogy egy hangulatos és praktikus előszobafal legyen belőle.

Nem akartam túl zsúfoltra sem, és szerettem volna ha az egész kompozíció illik a bejárati mozaikos ajtókerethez és az előszobából nyíló lépcsőforduló korlátjához is. Ezért csak két alapszínt választottam a fogas falának hátteréhez és töprengtem milyen is legyen a mintája. A fejemben lévő kép máris  beteljesült amikor egyszer
véletlenül rátaláltam egy webáruház amely csodaszép rusztikus porcelán fiókgombokat árul. Színben az akasztókhoz illő darabokat választottam kétféle, kisebb méretben, hiszen ezeket a falba építve terveztem kulcstartónak és alacsonyabb akasztóknak kisebb dolgoknak, úgy helyezve, hogy a gyerekek is könnyen elérjék. A fiókgombokat a fogas faalapjával azonos vastagságú fából vágott és körbecsiszolt átfúrt fa korongokra rögzítettem, a kilógott csavarrészeket levágtam. Ezekkel terveztem kicsit megfűszerezni az összképet.

Indulásnak ceruzával a falra megrajzoltam a minta körvonalait, a fogas és az akasztók helyét. Elsőként a kész központi akasztós fogast rögzítettem a helyére, majd a fa törzsével elkezdtem a mozaik kirakását, hogy lássam, hogyan illeszkedne a kép a fogashoz. Az ágak kialakításakor, a fiókgombokat a helyükre rögzítettem egykomponensű, vizes diszperziós erős ragasztóval, majd folytattam a mozaikozást. Egy kis térbeli hatás elérése érdekében, a barna több árnyalatát használtam a fatörzs kialakításához. Végül,fugázáskor úgy döntöttem, hogy a fa méz-barna fugát, a háttér pedig natúr színt kap.

Nekem nagyon tetszik a végeredmény, és még használatkor sem zavar, ha a kabátok néha esetleg eltakarhatják a minta egy részét. Imádom, hogy ez a kép fogad mindig amikor hazaérek. Olyan otthonos, barátságos, békés ... Olyan érzés mint amiről a Kowalsky meg a Vega - Otthon, Édes Otthon című dala szól. (klikk és hallgasd meg ).